Építészmérnöki Kft.
Tokaj-Hegyalja 2002 óta világörökségi helyszín, 2012 óta az ország első és jelenleg még egyetlen történeti tája, 2014 óta kiemelt térség. Tokaj-Hegyalja kulturális, gazdasági adottságai és társadalmi presztízse jó alapot biztosítanak ahhoz, hogy rendszerbe szervezett terület- és szakpolitikákkal történelmi jelentőségű megújulás célterületévé válhasson.
A kezelési Terv filozófiája egybeesik „hagyományőrző modernizáció” borászok által is követett útjával. A kezelés alapja a fenntartható örökséggazdálkodás eszköz- és intézményrendszerének, humánerőforrás feltételeinek kialakítása, különös tekintettel a nélkülözhetetlen szerepű önkormányzatok és a borászok közötti együttműködés-rendszerének felépítésére. A kezelés átfogó célja az élő-működő Kultúrtáj kiemelkedő egyetemes értékeinek, elsősorban a világörökségi jegyzékbevétel alapjául szolgáló „nagy múltú szőlészeti-borászati hagyománynak és a hagyományos földhasználat e különleges – a szőlőbirtokok, történelmi települések hálózata és a pincerendszerek együttesében megtestesülő – formájának” megőrzése.
A kezelés specifikus céljai:
- a meglévő irányítási, működési–szabályozási, kezelési és fejlesztési kultúra partnerségi keretek között történő továbbfejlesztése annak érdekében, hogy képes legyen a borvidék nagy korszakaihoz mérhető értékőrző – értékalkotó folyamatokat tartósan működtetni;
- a veszélyeztetett értékhordozók pusztulásának megállítása, megőrzési állapotuk javítása;
- a történeti táj értékteremtő, megújuló képességének erősítése, új értékhordozók létrehozásának ösztönzése a táj népességeltartó képességének fokozására is tekintettel.
Az UNESCO Világörökség Bizottság irányelveinek megfelelően a kezelési terv vezérfonalát az értékhordozók rendszere alkotja. A jogszabályi védelmek és korlátok módosítására, fejlesztési programokra és zászlóshajó projektekre, intézményi fejlesztésekre (lásd műemlékőr-szolgálat, tájgondnokság, szakképzés stb.) vonatkozó irányelvek, ajánlások az értékhordozók rendszerbe szervezett védelmét, fenntartható fejlesztését, hasznosítását, a bemutatás feltételeinek javítását szolgálják.
A területet fenyegető legnagyobb veszély ma a népességfogyás. A Kezelési Terv ezért olyan javaslatokat is megfogalmaz, amelyek egyrészt a népességmegtartó képesség erősítésére, másrészt a kevésbé mobil, a munkaerőpiacról nagy arányban kiszoruló népesség tájfenntartó és turisztikai szolgáltató tevékenységbe történő bekapcsolódásának elősegítésére, ösztönzésére irányulnak.