Komárom-Esztergom megye területfejlesztési koncepciója, stratégiai és integrált területi programja

A megye a rendszerváltás óta az ország egészét felülmúló dinamikával alkalmazkodott a megújult társadalmi, gazdasági, politikai környezethez és ezt a dinamikát sikerült az új évezred első évtizedében is fenntartania. Az ország egyik legkorszerűbb ipari, döntően a feldolgozóiparból élő megyéjévé vált, mely legtöbb gazdasági mutató tekintetében az ország első három megyéje között teljesít. A megújuló (nevezetesen a (szél)energia-termelés területén pedig húzószerepet tölt be az országban.

A megyét két részre tagoló Oroszlány-Tatabánya- Tata-Komárom tengely, és a vele szorosan együtt élő települések alkotta „funkcionális várostérség” főleg spontán elemekből szövődő kapcsolatrendszerének szervezett együttműködéssé alakítása, a bonyolult érdekszövevények elfogadható szintű egyensúlyának kialakítása esetén a térség a megye  és a kapcsolódó határon túli területek fejlődésének motorja lehet. A térségnek lehetősége van kinyílni Komáromon át Nyitra irányába, ezt a folyamatot az új Duna híd felgyorsíthatja. A Tatabánya-Oroszlány-Mór-Székesfehérvár kapcsolat további erősítésére van szükség.

A megye térszerkezeti megújulásának kulcsterülete a Duna mente. A térség konfliktusainak összetettsége sokirányú partnerségen (önkormányzati, vállalkozói, intézményi, kormányzati) alapuló, a Dunakanyartól Komáromig terjedő térségre kidolgozandó, komplex térségi rehabilitációs programot igényel, melyet mielőbb célszerű elkezdeni.

A magyarországi mezőgazdaság megújulásának egyik ígéretes helyszíne a Kisalföld. Ellentmondás ugyanakkor, a versenyképes nagyvállalatok és a zsugorodó falvak, pusztuló majorok kettőssége. A megyei fejlesztéspolitika többek között a funkcionális várostérségi kohézió-mobilitás fejlesztésében, a tervezett Major- és Halprogramokban, a vidékturizmus fejlesztésében lát lehetséges kiutat.      Kihívást jelent, hogy a Vértes, Gerecse és a Bakonyalja térségekben a mozaikos táj adottságainak megfelelő művelési kultúrák szétestek, részben eltűntek, a népesség elköltözik, elöregedett, elszegényedett. Ezekben a térségekben az innovatív vidékfejlesztési eszközök alkalmazása, és a fejlődési tengelyekhez való kapcsolódás erősítése, együttesen szükséges ahhoz, hogy a kedvezőtlen folyamatokat lassítani tudjuk.

A megye területi változásaiban zajló folyamatok alapján, középtávon koncepcionális kérdés, hogy sikerül-e a meghatározó fejlődési tengelyre sokkal erőteljesebben rászervezni a megyei településhálózatot.